2010. március 30., kedd
1961 novemberében az észak-angliai Darlingtonban.
David Lowe 48 éves hivatalnok és felesége mit sem sejtvenézték a tévét
aznap esti műsorát, amikor az asszony megunta,
és felment a hálószobába. Lowe azonban végignézte a filmet,
és csak egy óra múlva ment utána.
Mivel nem akarta felébreszteni a feleségét, sötétben vetkőzött le.
Már-már lefeküdt, de gyanús volt neki a mélységes csend,
és hogy nem hallotta a felesége lélegzését.
Furcsa érzése támadt, és mégiscsak felkapcsolta a villanyt.
Szörnyű látvány tárult eléje. A felesége már nem élt.
Döbbenetét fokozta,
hogy szemmel láthatóan nem egy szokványos elhalálozás történt.
Az asszony teste ugyanis megbarnult, összeaszott.
Az iszonyodó férj az ágyban egy múmiát talált.
Nyitott szájából kiállt hiányos fogsora.
A kihullott fogait később megtalálták a szájában.
A rendőrök és a halottkém egyéb rendellenességet is
felfedeztek a hálószobában.
A virágvázában elfeketült növényi rostokat találtak,
amelyek az előző nap belehelyezett virágcsokor maradványai lehettek.
Az ágyneműk és a bútorhuzatok is magukon
viselték az eltelt hosszú idő nyomait,
holott Loweék az esetet megelőző évben
új hálószobabútort vásároltak.
Feltűnt még, hogy a padlót és a berendezési
tárgyakat vastag porréteg borítja,
amelynek lerakódásához több évtizedre van szükség.
Ez korábban nem képződhetett,
mert az asszony minden nap kiporszívózta a szobát.
A férj felismerte a halottban a feleségét,
bár a 42 éves asszony inkább a saját nagyanyjára hasonlított.
A boncolás során arra a megállapításra jutottak,
hogy az elhunyt egy 85-90 éves nő volt,
aki halála után évekig temetetlenül feküdt,
és a holtteste a száraz levegőn mumifikálódott.
A férjnek sejtelme sincs arról,
hogy röpke 1 óra alatt hogyan öregedhetett a
felesége 30 évet, miközben aludt.
Ezután meghalt, majd mumifikálódott anélkül,
hogy akár ő, akár a szomszédok bármilyen
rendellenességet tapasztaltak volna a környéken.
2010. március 28., vasárnap
Ey szomorú sztori.
én mellette ülök Nézem
a fénylő bársonyos haját,
a gyönyörű szemét, a szép kezét..
Ő rám néz és mosolyog..
De ő nem úgy néz rám
ő csak az úgymond
"legjobb barátom"
Vége az órának,
vége a napnak,
ő átjön hozzá elkérni a füzetem
Én odaadom neki,
Ő rám mosolyog,
az arcomra nyom egy puszit,
és azt mondja köszi..
Másnap találkozunk a suliban,
mellette ülök sír sír,
mert Szakított a barátjával
Én megvigasztalom
Ő átölel érzem,
hogy majd kiugrik a szívem
Egy órán keresztül a karomba fekszik,
aztán rám mosolyog
az arcomra nyom egy puszit
és azt mondja.köszi
Én el akarom mondani hogy
Szeretem,el akarom mondani,
hogy akarom őt,és hogy nem akarom,
hogy csak barátok legyünk,
de Ő nem így néz rám és én ezt tudom.
Telnek a napok.
az évek látom hosszú talárban
az érettségin,
Látom amikor átveszi a bizonyitványát
Ő rám mosolyog
Én el akarom mondani
hogy Szeretem,el akarom mondani,
hogy akarom őt,és hogy nem akarom,
hogy csak barátok legyünk,
de Ő nem így néz rám és én ezt tudom.
Együtt megyünk a főiskolára,
de telnek az évek,
és már a diploma osztón találom magam.
Ő még szebb,
Hosszabb a haja,
és szebb az arca gyönyörű nő
Az utolsó nap ő rám mosolyog.
az arcomra nyom egy puszit..
Én el akarom mondani hogy
Szeretem,el akarom mondani,
hogy akarom őt,és hogy nem akarom,
hogy csak barátok legyünk,
de Ő nem így néz rám és én ezt tudom.
Eltelik rengeteg idő én minden héten beszélek vele telefonon.
És akkor megkapom a szörnyű hírt!..
Ott állok a koporsójánál,
ami nyitva van, látom gyönyörű arcát.
potyognak a könnyeim
nem mosolyog rám nem kapok tőle puszit.
El akarom neki mondani
hogy szeretem,el akarom mondani,
hogy akarom őt és hogy nem akarom hogy
csak barátok legyünk,
de ő már nem tudhatja ezt
Később felmegyek a szobájába és
megtalálom a naplóját,
és a következőket Olvasom.:
"Rámosolygok,
az arcára nyomok egy puszit,
El akarom neki mondani hogy szeretem,
el akarom mondani,
hogy akarom őt és
hogy nem akarom
hogy csak barátok legyünk,..
"De ő nem így néz rám, és én ezt tudom"